A Vígszínházhoz sok személyes élményem kötődik, de ezúttal nem nézőként érkeztem. 2026. július 29-én a 130 éves épületben zajló Biodry‑technológiai telepítés nyílt napján vettem részt, hogy közelről lássam, hogyan zajlik egy ilyen speciális, falnedvességet megszüntető beavatkozás.
A gyerekszoba tervezése a lakberendezés egyik legérzékenyebb területe. Nem csupán esztétikai kérdés, hanem egészségügyi felelősség is. A Sentinel Haus Institut „Gesundes Kinderzimmer” kutatása – amelyet Németországban végeztek, szigorú emissziós vizsgálatokkal – egyértelműen bizonyítja: a gyerekszobák levegőminősége sokszor messze elmarad attól, amit egy fejlődő szervezet számára biztonságosnak tekinthetünk.
A vizsgálat célja az volt, hogy tudományosan igazolja: a megfelelően kiválasztott építőanyagok, bútorok és dekorációk képesek radikálisan csökkenteni a beltéri levegő terhelését – és ezzel a gyermekek egészségügyi kockázatait.
Az utóbbi években egyre gyakrabban találkozunk olyan enteriőrökkel, ahol a hálószoba és a fürdőszoba szinte egyetlen, látványos egységet alkot. A magazinokban, a közösségi médiában és a pályázati anyagokban is sorra jelennek meg ezek a terek, amelyek kétségtelenül esztétikusak, sőt sokszor kifejezetten lenyűgözőek. Mégis fontos kimondani: a trend követése önmagában nem garancia arra, hogy a végeredmény élhető, szerethető vagy akár csak praktikus lesz. A háló–fürdő integráció olyan megoldás, amely csak nagyon speciális élethelyzetekben működik jól — és sokkal több átgondolást igényel, mint elsőre tűnik.
A fény jelen van minden pillanatban. Formálja a hangulatunkat, segíti vagy gátolja a koncentrációnkat, támogatja a belső ritmusunkat – mégsem szoktunk tudatosan gondolkodni róla a tértervezés során. Pedig a mesterséges fény több, mint funkció: az enteriőr integrált része, amely közérzetet, teljesítményt és pihenést is befolyásol.
A lakberendezés nem csupán a színek és formák játéka – sokkal inkább egyfajta értékválasztás. Amikor egy bútor mellett döntünk, nemcsak az otthonunkat formáljuk, hanem a jövőnket is. Ebben a bejegyzésben egy kevésbé ismert, mégis rendkívül aktuális fogalommal ismerkedhetünk meg: a típusbútorral, amely történelmi gyökerekkel rendelkezik, de ma is releváns válaszokat kínál a fenntarthatóság kérdéseire.
A fenntarthatóság sokszor nem csak anyaghasználati kérdés, hanem szemléletformálás. Deák Zsuzsanna üvegművész ezt a szemléletet képviseli, amikor a talajba kerülő, eddig fel nem dolgozott üvegiszapot hívta új életre. Ez az apró szemcséjű, csiszolásból származó üvegszemét eddig gyakorlatilag hulladékudvarokba került – Zsuzsanna viszont hőszigetelő anyagot fejlesztett belőle, amelyet a Veszprémi Pannon Egyetem Anyagkutató Tanszéke vizsgálat után innovációnak és szigetelésre alkalmasnak nyilvánított. Zsuzsanna kreativitása és kutatása új utakat nyit az építészeti és belsőépítészeti felhasználásban.
Ahogy egyre többen ismerjük meg a hagyományos szőnyegek lehetséges hátrányait, a természetes szőnyegek iránti kereslet egyre növekszik. A mai bejegyzésben a keményebb felületű természetes alapanyagú szőnyegek előnyeit és esetleges árnyoldalait mutatom be.
Előző blogbejegyzésemből láthattuk, egy látszólag ártalmatlan tárgy is, mint a szőnyeg, milyen káros lehet az egészségre és a környezetre. Ezért fontos, hogy környezetbarát, nem mérgező lakberendezési kiegészítőket vásároljunk.
A legtöbb új szőnyegről a jellegzetes illata is elárulja, hogy káros az egészségre. Ugyanis ezt a szagot az illékony szerves vegyületek (VOC-k) gázképződése okozza, amelyek közül néhányat rákkeltőnek is minősítenek.
Elődeinkkel ellentétben életünknek nagy részét (akár 80-90%-át! ) zárt terekben töltjük. Ehhez képest döbbenetesen kevés figyelmet szentelünk annak, hogy a bennünket körülvevő tárgyak és épületszerkezetek milyen hatással vannak az egészségünkre – vagy akár csak a hangulatunkra! A dolgon nem segít az sem, hogy mára az „öko” és a „fenntartható” szavakat egyre inkább elcsépelik, leértékelik a nagyhangú marketingkijelentések… Íme egy videós összefoglaló arról, hogyan alakíthatunk ki magunk köré egészséges és ökotudatos otthont. A két részből álló videó első részében mélyebben megnézzük, mit is takar valójában a fenntarthatóság, mi az a „zöldre mosás”, miért nem mindig pozitív fogalom az újrahasznosítás, mit jelent az ökotudatos tervezés és mely ökocímkék bírnak valódi tartalommal.
Bodnár György így foglalta össze a következő videó tartalmát és egyben köszönöm a lehetőséget a megjelenésre az Építő Közösség felületén!