A fény jelen van minden pillanatban. Formálja a hangulatunkat, segíti vagy gátolja a koncentrációnkat, támogatja a belső ritmusunkat – mégsem szoktunk tudatosan gondolkodni róla a tértervezés során. Pedig a mesterséges fény több, mint funkció: az enteriőr integrált része, amely közérzetet, teljesítményt és pihenést is befolyásol.
A lakberendezés nem csupán a színek és formák játéka – sokkal inkább egyfajta értékválasztás. Amikor egy bútor mellett döntünk, nemcsak az otthonunkat formáljuk, hanem a jövőnket is. Ebben a bejegyzésben egy kevésbé ismert, mégis rendkívül aktuális fogalommal ismerkedhetünk meg: a típusbútorral, amely történelmi gyökerekkel rendelkezik, de ma is releváns válaszokat kínál a fenntarthatóság kérdéseire.
A fenntarthatóság sokszor nem csak anyaghasználati kérdés, hanem szemléletformálás. Deák Zsuzsanna üvegművész ezt a szemléletet képviseli, amikor a talajba kerülő, eddig fel nem dolgozott üvegiszapot hívta új életre. Ez az apró szemcséjű, csiszolásból származó üvegszemét eddig gyakorlatilag hulladékudvarokba került – Zsuzsanna viszont hőszigetelő anyagot fejlesztett belőle, amelyet a Veszprémi Pannon Egyetem Anyagkutató Tanszéke vizsgálat után innovációnak és szigetelésre alkalmasnak nyilvánított. Zsuzsanna kreativitása és kutatása új utakat nyit az építészeti és belsőépítészeti felhasználásban.
Ahogy egyre többen ismerjük meg a hagyományos szőnyegek lehetséges hátrányait, a természetes szőnyegek iránti kereslet egyre növekszik. A mai bejegyzésben a keményebb felületű természetes alapanyagú szőnyegek előnyeit és esetleges árnyoldalait mutatom be.
Előző blogbejegyzésemből láthattuk, egy látszólag ártalmatlan tárgy is, mint a szőnyeg, milyen káros lehet az egészségre és a környezetre. Ezért fontos, hogy környezetbarát, nem mérgező lakberendezési kiegészítőket vásároljunk.
A legtöbb új szőnyegről a jellegzetes illata is elárulja, hogy káros az egészségre. Ugyanis ezt a szagot az illékony szerves vegyületek (VOC-k) gázképződése okozza, amelyek közül néhányat rákkeltőnek is minősítenek.
Elődeinkkel ellentétben életünknek nagy részét (akár 80-90%-át! ) zárt terekben töltjük. Ehhez képest döbbenetesen kevés figyelmet szentelünk annak, hogy a bennünket körülvevő tárgyak és épületszerkezetek milyen hatással vannak az egészségünkre – vagy akár csak a hangulatunkra! A dolgon nem segít az sem, hogy mára az „öko” és a „fenntartható” szavakat egyre inkább elcsépelik, leértékelik a nagyhangú marketingkijelentések… Íme egy videós összefoglaló arról, hogyan alakíthatunk ki magunk köré egészséges és ökotudatos otthont. A két részből álló videó első részében mélyebben megnézzük, mit is takar valójában a fenntarthatóság, mi az a „zöldre mosás”, miért nem mindig pozitív fogalom az újrahasznosítás, mit jelent az ökotudatos tervezés és mely ökocímkék bírnak valódi tartalommal.
Bodnár György így foglalta össze a következő videó tartalmát és egyben köszönöm a lehetőséget a megjelenésre az Építő Közösség felületén!
El tud képzelni egy olyan fát, amely majdnem olyan átlátszó, mint az üveg, de sokkal erősebb?
A sok éves kísérlet után a Marylandi Egyetem mérnökeinek köszönhetően megvalósíthatóvá vált ez az innováció, amely újradefiniálja a tervezés és az építészet határait. Az átlátszó fából készült panelek többek között ablakok vagy félig átlátszó homlokzatok környezetkímélőbb alternatíváit jelenthetik, beengedve a fényt, miközben megőrzik a magánéletet. De mint később látjuk, számos más területen is alkalmazhatók lesznek.
Ebben a blogbejegyzésemben szeretném felhívni a figyelmet egy nagyszerű kiadványra! A WWF által kiadott fűtési kisokosban a hőszigetelésre, a nyílászárókra és a fűtéskorszerűsítésre tett javaslatokon kívül olyan praktikákat is talál az olvasó, melyekkel beruházás nélkül, odafigyeléssel is hatékonyan tudja csökkenteni energiafogyasztását. Az épületszerkezetek szigetelését és a fűtési rendszerek korszerűsítését is górcső alá veszi, miközben azok környezeti hatásait is vizsgálja.
A Kopaszi-gáton megrendezésre került LOSZ Konferencia 2023 főelőadását Bara Ákos építész, főépítész tartotta, akinek neve számos hazai és nemzetközi projektet fémjelez. Bemutatta nekünk a szegedi Cédrus Liget Lakóparkot és annak kulisszatitkait. Nagyon érdekes volt végigkísérni, hogyan épült fel egy ilyen komplex terv és mik voltak a koncepció mozgatórugói. A gondolkodást mindvégig áthatotta az ökotudatosság, az adottságok megfelelő kiaknázása.