A Biennale di Arte, a világ egyik legfontosabb művészeti eseménye, kétévente kerül megrendezésre. Az idei Velencei Képzőművészeti Biennále különleges mérföldkő, hiszen a 60. évfordulóját ünnepli. Az idei esemény különlegessége, hogy először van latin-amerikai főkurátora, Adriano Pedrosa személyében. Ez új perspektívákat és friss megközelítéseket hozott a biennále koncepciójába és szervezésébe.
Az idei koncepció és nemzetközi feldolgozása
Az idei biennále központi témája az “Idegenek mindenütt” (Strangers Everywhere). Ez a koncepció a globalizáció, a migráció és a kulturális sokszínűség kérdéseit járta körül. A különböző nemzetek művészei változatos módon dolgozták fel ezt a témát, bemutatva saját kulturális és társadalmi kontextusukat.
Amikor migránsokról beszélünk, általában azokra az emberekre asszociálunk, akik olyan országokból menekülnek, ahol háború vagy legalábbis nagy szegénység van. Ennél azonban tágabb értelemben érkeztek mondanivalók. Önvizsgálat és identitáskeresés jellemzi az eseményt. Sokszor provokatív, gondolatébresztő alkotásokat láthatunk.
Egykori gyarmatosítóktól állítottak tükröt maguknak, és beszéltek kizsákmányolásról, nyerészkedésekről. De gyarmatok is megfogalmazták elnyomóikkal szembeni kritikáikat.
Olyan idegenek is fókuszba kerülnek, akiket művészi kontextusban általában figyelmen kívül hagynak, valamint olyan etnikumok, amelyek idegenné váltak saját hazájukban.
Az eseményre elsősorban a Giardiniben és az Arsenale-ban, valamint Velence különböző helyszínein kerül sor.
Giardini
Az egyik helyszín tehát Giardini, ide látogattunk el először. Itt mindenekelőtt 27 országnak van lehetősége arra, hogy saját nemzeti pavilonjukban mutassák be a kiválasztott művészeiket. Az első egyébként a belga volt, amelyet 1907-ben építettek.
Szemkápráztató színek és törzsi motívumok a biennálé Központi Pavilonjának homlokzatán, a brazil MAHKU alkotócsoport munkája egy ősi eposzt dolgoz fel a Bering-szoroson krokodilháton átkelő férfiakról.
A központi pavilonban és az Arsenale csarnokaiban a Pedrosa által meghívott alkotók kaptak helyet. Latin-Amerikában, Afrikában, Dél- és Délkelet-Ázsiában élő művészek mutatkozhatnak be, akik kívülállók a nemzetközi művészvilágban, és először állítanak ki a biennálén. Sokan a globális délről emigráltak, és a menekült-, a bevándorlólét megjelenik a műveikben.
A mennyezetről lógó, finoman mozgó színesre festett bambuszrudakból álló kompozíció a brazil Ione Saldanha alkotása a Központi Pavilonban.
A fenséges Magyar Pavilonban Nemes Márton “Techno Zen” című projektje volt látható, amely a technó szubkultúrák hatásait és a rave kultúra eszképizmusát dolgozta fel. Nemes munkái a festészet és a szobrászat elemeit kombinálják, létrehozva egy hipnotikus, multiszenzorális élményt. Büszkék lehetünk, hisz a projektje nagy sikert aratott a látogatók és a kritikusok körében egyaránt.
Arsenale
1980 óta a művészeti kiállítást kiterjesztették egy másik nagy helyszínre, nevezetesen az Arsenale-ra. Ez az arzenál az egykori hajógyárak és fegyvertárak hatalmas terepe, mindössze néhány percre a Giardinitől.
Az Arsenale kiállítócsarnok szimbolikus bejárata a négy maori művész által jegyzett Mataaho Collective művészcsoport hatalmas üvegszálas installációja, amely egy születési szertartásoknál használt tradicionális maori szóttest mintáz. A fény-árnyék játékban megmutatkozó bonyolult térinstalláció Arany Oroszlán-díjat nyert.
Hosszú asztal a mexikói pavilonon
Erick Meyenberg: Ahogy elindultunk, mindig visszajöttünk… című installáció háttérsztorija: 2019-ben Meyenberg összehozta a Doda családot, akik Albániából emigráltak Olaszországba. A képernyőkön láthatjuk újraegyesülésüket. A környezet költőien ábrázolja a kivándorlás általi gyökeresedést, ugyanakkor azt az összetartást, amelyet egy közös családi ebéd jelenthet. A viaszszerű teríték csodásan elmélyíti a mondanivalóját az installációnak, rám kifejezetten mély benyomást keltett.
Szenegál először jelent meg a Biennálén. A művész a mindennapi élet jeleneteit és a szenegáli legnagyobb kihívásokat ábrázolja 4-szer 12 méteres festményén. Az installáció középpontjában pedig egy hagyományos kenu áll, amely az emberiség nagy migrációs hullámainak állít emléket, és ízelítőt ad a többek között az éghajlatváltozás okozta jövőbeli migrációs hullámokból.
Még november 24-ig látogatható
A többi ország, ahol nincs állandó pavilon ezen központi helyszínek egyikén, továbbra is kiállíthat a városban szétszórt bérelt helyeken. Ily módon lehetőség nyílik akár olyan a Palazzik és más impozáns épületek meglátogatására, amelyek általában nem nyitottak a nyilvánosság számára.
A 2024-es Velencei Biennálé 2024. április 20-tól november 24-ig tart. A Biennáléra jegyek online vásárolhatók a Biennále hivatalos weboldalán keresztül.